Társadalmi szervezetünk a Néppárt megalakulása óta folyamatosan ostorozza a magyar választási törvény egyes részelemeit, a Magyar Választási Törvény megváltoztatására törekszik.

Szeretnénk a választópolgárok, valamint társadalmi szervezetek részvételével megvitatni ezt a kérdést.

Utolsó felhívásunkat ezügyben a Magyar Távirati Iroda segítségével 2009. október 19.-én tettük, amikor még mindig lett volna rá lehetőség, hogy változások történjenek. Többször leszögeztük már, hogy bizonyos csoportok rész- és magánérdekei, akár szervezeti formában is nyilvánulnak meg, és eredményezik, hogy egy megcsontosodott, sehova nem vezető választási rendszer, és az ebből egyenesen fakadó magyarországi berendezkedés az ország és a magyar nemzet ilyen mérvű tönkretételét hozta.

Jelenlegi helyzetünk rövid összefoglalását követően szeretném, ha a Néppárttal együtt országosan vitatnánk meg, hogy mit jelenthet a 2010-es, már előre látható „illegitim” Országgyűlési Választás hazánkban.

A magyar, valamint a nemzetközi jogalkotást elméletileg minden egyes ponton áthatja, vagy át kellene hatnia a demokrácia és az esélyegyenlőség szellemének.

Ehhez képest vizsgáljuk meg a magyar választási folyamat első fázisát.

Az első fázisban az Országos Választási Bizottság a pártok előző tevékenységét, előírt iratállományát megvizsgálva az előző számvevőszéki, valamint bírósági végzéseket figyelembevéve határozatot hoz a jelölő szervezet (párt) indulásának vonatkozásában. A Néppárt az OVB 105/2010. február 11.-i döntésének értelmében a feltételeknek megfelelt, és az OVB nyilvántartásba vette. Hozzánk hasonlóan még 36 szervezet felelt meg ezen feltételeknek. Amennyiben ennek értelmében ezt követően a pártok megneveznék jelöltjeiket – figyelembevéve mind a választókerületi egyéni, mind pedig a megyei és országos listás jelölteket, azoknak választhatóságát – az OVB tulajdonképpen „startgombot” adhatna hazánkban az Országgyűlési Választásokra. Eddig a folyamat korrekt és demokratikus.

Ezután következik az a fázis, az ún. „kopogtató cédulák” begyűjtése, amely antidemokratikus, kirekesztő, korrupciós megnyilvánulásokat lehetővétevő, és nagy arányban megvalósító fázis, amely az egész választást „illegitimmé” teszi.

Miért állítjuk ezt?

  1. A „kopogtató cédulák” felét gyakorlatilag felemészti a „kukábadobás”, valamint a korrupció valamilyen megnyilvánulásával összefüggésben létrejött lehetséges bűncselekmények különböző válfaja.
  2. Azon pártok, amelyek az adófizetők pénzéből milliárdos vagy többszáz milliós éves állami támogatást (közpénzt) kapnak, van lehetőségük azon költségek finanszírozására, amivel a „kopogtató cédulák” begyűjtése jár, ami a többi legális pártnak nem áll rendelkezésére. Ez önmagában megvalósítja az antidemokratikus választás néhány formáját.
  3. Megemlítve, de nem megengedve, a gyakorlatot sajnálatos módon előhozva ezen pénzekből bűncselekménynek minősülő pénzért történő „kopogtató cédula” vásárlás is finanszírozható az eddigi negatív történések bebizonyosodása esetén.
  4. A jogalkotó célja, az antidemokratikusnak minősíthető „kopogtató cédulák” bevezetésével eredetileg az volt (akkor, amikor a pártoknak még nem volt előélete, és nem volt ilyen szigorú a bírósági, számvevőszéki, valamint OVB ellenőrzés), hogy kiszűrje a korrekt, legális induló pártokat. A „kopogtató cédulák” gyűjtése jelen pillanatban egyrészt okafogyottá vált az említett szervezetek fokozott ellenőrzése miatt, másrészt kirekesztő lett az előbbiekben felsorolt okok figyelembevételével, korrupcióra ad lehetőséget, ill. szinte „arra való buzdításra sarkall”.
  5. A biztonsági kérdések vonatkozásában megemlíthetjük, hogy a többirányú bűncselekmények lehetséges elkövetésének fennállása miatt a tisztességes „kopogtató cédula”-szedőket a választópolgárok nem engedik be otthonaikba és a szükséges adminisztrációt nem tudják elvégezni. A választópolgárok bizonytalanok a jelenlegi rossz közbiztonsági feltételek mellett, és így nem mernek és nem tudnak megfelelni a jogalkotó gondolkodásmódjának szellemének.
  6. A választópolgárok, a magyar lakosság védelmében és a „kopogtató cédula” szedése ellenében kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy ezzel az idejét múlt, jogtalan és igazságtalan rendszerrel, vagyis használatával kellemetlenséget okozunk, veszélyhelyzetet teremtünk azok számára, akik pontosan egy olyan berendezkedést szeretnének Magyarországon, és várhatóan azért mennek el majd szavazni, hogy többek között saját otthonaikban, inzultációk nélkül, kellemetlenségek nélkül, biztonságban és nyugalomban élhessenek.
  7. Közpénzből, adófizetők évesen átadott milliárdjaiból (állami pénzből) meg tudják oldani azt bizonyos társadalmi szervezetek, hogy rendelkezzenek azon listákkal, amelyeken azon választópolgárok szerepelnek, akik a nehézségek ellenére az „igazságtalan kopogtató cédulákat” mégis át kívánják adni, és ehhez ezen társadalmi szervezetek rendelkeznek a megvalósítás legális költségeivel is. Legalább ebben a szűk variációban az lenne a tisztességes, hogy, ha ezen társadalmi szervezetek az ismételten igaztalan „kopogató cédulák” begyűjtésének vonatkozásában törvényes darabszámokat, vagy azt max. 10%-kal meghaladó mennyiséget gyűjtenének be, így lehetőséget adva arra, hogy a szűk varriációs környezetből a többi legális OVB által indulni engedett párt is be tudja szedni az előírt „kopogtató cédula” mennyiséget országosan. Rossz szájízzel tapasztaljuk, és a jogalkotó szándékával ellentétesnek értékeljük, hogy ezen rossz „kopogtató cédula” rendszert egyes társadalmi szervezetek azzal tetézik, hogy kijelentik, nekik meg van a lehetőségük arra (közpénzből, adófizetők pénzéből, állami támogatásból), hogy kétmillió „kopogtató cédulát” is begyűjtsenek.

A Néppárt szeretné megkérdezni, hogy a választópolgárok a fentieket:

    • korrektnek tartják-e?

    • bűncselekménybe hajlónak tartják-e?

    • morálisan elfogadhatónak tartják-e?

    • etikailag megfelelőnek tartják-e?

Kérdéseinket azért tettük fel a választópolgároknak, mert hét éven keresztül a magyar vezetésnek, Magyar Országgyűlés pártjainak (utolsóként 2009. október 19.) hiába tettük fel.

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a fentieket a Néppárt megvitatandó, eldöntendő, és változtatandó témakörnek tekinti.

Néppárt elnöksége